Hírek arrow Szabályok
Alapszabály

PÜSPÖKLADÁNYI HORGÁSZ EGYESÜLET

Módosított és egységes szerkezetbe foglalt

ALAPSZABÁLYA

(2017.03.13.)



I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


Jogállás

1. §


(1) A Püspökladányi Horgász Egyesület (a továbbiakban: egyesület) a tagok által határozatlan időre, a jelen Alapszabályban meghatározott célokra önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező szervezet.

(2) Az egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján létrehozott szervezet.

(3) Az egyesületet a Debreceni Törvényszék a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 4. §  a) pontja alapján veszi nyilvántartásba.


Alapadatok

2. §


(1) Az egyesület neve: Püspökladányi Horgász Egyesület (mód. 2017.01.15.)

(2) Az egyesület székhelye: 4150 Püspökladány, Gábor Áron u. 3. (mód. 2017.01.15.)

(3) Az egyesület működési területe: Magyarország

(4) Az egyesület alapításának éve: 1955

(5) Az egyesület jogállása: önálló jogi személy

(6) Az egyesület működésének időtartama: határozatlan

(7) Az egyesület honlapja: www.pecaladany.hu (mód. 2017.01.15.)

(8) Az egyesület e-mail címe: Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez. (mód. 2017.01.15.)

(9) Az egyesület pecsétje: kör alakú, benne az egyesület neve, középen egyágú horoggal (mód. 2017.01.15.)



II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI


Az egyesület célja, tevékenysége

3. §


  1. Az Egyesület célja:


- tagjai érdekképviselete mellett a horgászsport fejlesztésével hozzájárulni a szabadidő kulturált és hasznos eltöltéséhez,

- elősegíteni, hogy törvényes keretek között működve a társadalmi együttélés és a horgászetika szabályai, a természet szeretete és a környezet védelme érvényesüljön.



(2) Az Egyesület tevékenysége:


- Biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítását, ismerteti a horgászattal összefüggő jogszabályokat és más rendelkezéseket.

- Az egyesület versenyszakosztályt működtethet, a tagság részére egyéb halfogó versenyeket rendezhet.

- Az egyesület Püspökladány város tulajdonát képező jóléti tavak vonatkozásában – használati szerződés alapján – 17 ha vízterület ( 1, 2, 3, 5, tavak) használója, illetve horgászati hasznosítója, melyen korszerű tógazdálkodást folytat, biztosítja a halállomány védelmét.


Az Egyesület a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének és a MOHOSZ-nak tagszervezete.


III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

Az egyesület tagjai

4. §


(1) Az egyesület tagjai - a tagokat megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek terjedelme alapján:

a) rendes tagok,

b) különleges jogállású tagok, és ezen belül

ba) ifjúsági tagok,

bb) pártoló tagok.

(2) Az egyesület r e n d e s t a g j a lehet minden olyan nagykorú természetes személy vagy jogi személy, aki/amely belépési nyilatkozatban az egyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó kötelezettségeinek teljesítését vállalja, a Közgyűlés által meghatározott összegű egyszeri belépési díjat, valamint az éves tagdíjat megfizeti, az egyesületben legalább két év tagsági viszonnyal rendelkező tagtól ajánlása van és felvételének nincs jogi akadálya. (mód. 2017.03.13.)

(3) Az egyesület i f j ú s á g i t a g j a lehet minden olyan 18 év alatti természetes személy, aki belépési nyilatkozatban az egyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó kötelezettségeinek teljesítését vállalja, a Közgyűlés által meghatározott összegű egyszeri belépési díjat, valamint az éves tagdíjat megfizeti és felvételének nincs jogi akadálya.

(4) Az egyesület p á r t o l ó t a g j á v á az a természetes személy, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság választható meg, aki/amely az egyesülettel kötött megállapodásban az egyesület alapszabályát elfogadja, valamint a tagsági viszonyból eredő kötelezettségének teljesítését, így különösen az egyesületi célok megvalósításának anyagi, szakmai támogatását vállalja.

(5) Az egyesületnek nem lehet tagja, aki horgászjegy váltásának tilalma, illetőleg az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt.


A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

5. §


(1) Az egyesületbe való belépés, illetőleg a kilépés önkéntes.

(2) A belépési nyilatkozatot az egyesület Elnökségéhez kell címezni. A belépési nyilatkozat hatályosságához kiskorú esetében a törvényes képviselő aláírása szükséges.

(3) Az egyesületi rendes tagság (a továbbiakban az alapszabályban tag alatt a rendes tagot kell érteni) felvétellel keletkezik és

a) kilépéssel,

b) törléssel,

c) kizárással

d) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával

szűnik meg. (mód. 2017.03.13.)

(4) A tagfelvétel kérdésében az egyesület Elnöksége határoz, a tóközösségek esetleges ajánlását figyelembe véve. Az Elnökség ezt a jogkörét – Elnökségi határozatban - az egyesület más szervére is átruházhatja.

(5) A tagfelvétel elutasítása ellen fellebbezésnek helye nincs. (mód. 2017.01.15.)

(6) A tagsági viszony a tagfelvételi kérelem és a tagdíj beérkezésével, a tagfelvétel elfogadásának napjára visszaható hatállyal jön létre.

(7) Az egyesület tagjairól a Titkár – a hatályos jogszabályokban foglalt adatkörű – nyilvántartást vezet. A személyi nyilvántartás nem nyilvános, annak adatbázisát az egyesület honlapján vagy kiadványában közzétenni nem szabad.

(8) Az egyesületből való k i l é p é s t az egyesület Elnöksége részére írásban kell bejelenteni. A kilépés az azt tartalmazó nyilatkozat kézhezvételével hatályosul. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségek alól, megszűnnek azonban a tagságból eredő jogai. (mód. 2017.01.15.)

(9) T ö r l é s s e l szűnik meg a tagság a természetes személy tag halála, illetve a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli tag jogutód nélküli megszűnése esetén. (mód. 2017.01.15.)

(10) Kizárás kezdeményezhető különösen, ha valamelyik tag jogszabályt, az alapszabályt, illetve Közgyűlési határozat rendelkezését súlyosan és ismételten sértő magatartást tanúsít, vagy tevékenysége sérti az Egyesület vagy a tagság jogát, illetőleg, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag jogosult kezdeményezni az alapjául szolgáló ok tudomásszerzését követő 30 napon belül az Elnökségnél. Az Elnökség a kezdeményezést követő 14 napon belül dönt a kizárásról. A kizárási eljárás során az Elnökség jár el első fokon, a Közgyűlés másodfokon.

A kizárás tárgyában tartandó Elnökségi ülésről az érintettet tértivevényes levélben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye. A kizárás tárgyában tartott Elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy ha írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását. Az érintett a védekezését a kizárás tárgyában tartott Elnökségi ülésen szóban vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. A kizárási eljárásban csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, amennyiben a határozattal érintett személy részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő, valamint mentő körülmények ismertetésére.

A kizárásról az Elnökség egyszerű többséggel dönt, amely határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizárás tárgyában hozott valamennyi határozatot az érintettel tértivevényes küldeményben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell közölni. Az Elnökség által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közlést követő 15 napon belül írásban fellebbezhet a Közgyűléshez.

A Közgyűlés a kizárás elleni jogorvoslati kérelemről annak beérkezését legalább 15 (tizenöt) nappal követő, legközelebbi ülésén köteles határozni. A kizárásról az Elnökség előterjesztése alapján kizárólag a Közgyűlés dönt a tisztségviselő kizárására vonatkozó indítvány esetén. A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább kétharmados szavazattöbbségével dönt a kizárásról.

A Közgyűlés által hozott elsőfokú kizáró határozattal szemben az érintett a Közgyűlést követő 30 napon belül az Egyesület székhelye szerint illetékes bírósághoz fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén. A kizárt tag tagsági viszonya az Elnökség általi kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a Közgyűlés az Elnökség általi kizáró határozatot helybenhagyja – illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a Közgyűlés általi kizáró határozatot helybenhagyja – a Közgyűlés általi kizáró határozathozatal napján szűnik meg.

A kizárt tag nem mentesül a tagsága idején keletkezett kötelezettségek alól, megszűnnek azonban a tagságból eredő jogai. A határozatot az érdekelt a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidővel a bírósághoz benyújtott keresettel megtámadhatja. (mód. 2017.01.15.)

(11) A tag tagsági viszonyának egyesület által felmondására tagdíjhátralék meg nem fizetése miatt kerülhet sor, ha a tag tagdíjának megfizetését a tagdíj befizetési határidőben nem teljesíti, és a tartozását felszólítás ellenére sem rendezi. (mód. 2017.01.15.)

(12) Az ifjúsági tagságot az egyesület Elnökségéhez címzett belépési nyilatkozattal kell kezdeményezni, a belépési nyilatkozat hatályosságához a törvényes képviselő aláírása szükséges. A tagfelvétel kérdésében a rendes tagra vonatkozó szabályok az irányadóak. A tagsági viszony a tagfelvételi kérelem és a tagdíj beérkezésével, a tagfelvétel elfogadásának napjára visszaható hatállyal jön létre. Az ifjúsági tagsági viszony megszűnésére a rendes tag tagsági viszonyának megszűnésére vonatkozó szabályok irányadóak. (mód. 2017.03.13.)

(13) A pártoló tagság az egyesülettel kötött megállapodás aláírásával jön létre. A megállapodás mind az egyesület, mind a pártoló tag részéről indokolás nélkül 30 napos felmondási idővel írásban felmondható. A pártoló tagság törléssel szűnik meg a természetes személy tag halála, illetve a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli pártoló tag jogutód nélküli megszűnése esetén. (mód. 2017.03.13.)


A rendes tag jogai

6. §


(1) A rendes tag jogai:

a) az egyesület rendes tagja jogosult választani és a tisztségviselő személyére javaslatot tenni,

b) az egyesület rendes tagja - ha a törvényes feltételek fennállnak - tisztségviselőnek választható,

c) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, a Közgyűlés napirendjére, napirendi pontjaira javaslatot tehet,

d) tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik az egyesület működésével kapcsolatban,

e) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait,

f) amennyiben horgászismeretből korábban beszámolt, vagy 1994. január 1–je után az illetékes állami szervnél horgászvizsgát tett – és nem áll horgászjegy váltásának tilalma alatt –, az egyesületnél horgászjegyet, annak birtokában pedig - ha nem áll kitiltás hatálya alatt (az egyesület horgászvizére is) – területi horgászengedélyt válthat,

g) részt vehet az egyesület által rendezett tanfolyamon, előadáson, filmvetítésen, horgászversenyen és egyéb rendezvényen.


Az ifjúsági és pártoló tag jogai

7. §


(1) Az ifjúsági és pártoló tag részt vehet az egyesület rendezvényein, az egyesület szerveinek ülésén részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal nem rendelkezik, vezető tisztségviselővé, egyéb egyesületi tisztségviselővé nem választható.

Az ifjúsági és pártoló tag részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait, amennyiben horgászismeretből korábban beszámolt, vagy 1994. január 1–je után az illetékes állami szervnél horgászvizsgát tett – és nem áll horgászjegy váltásának tilalma alatt –, az egyesületnél horgászjegyet, annak birtokában pedig - ha nem áll kitiltás hatálya alatt (az egyesület horgászvizére is) – területi horgászengedélyt válthat, valamint részt vehet az egyesület által rendezett tanfolyamon, előadáson, filmvetítésen, horgászversenyen és egyéb rendezvényen.

(2) Az egyesület a pártoló tagoknak kedvezményes horgászengedélyt biztosíthat, az egyesület elnökségével kötött megállapodásukban kerül a vagyoni hozzájárulásuk meghatározásra.

(3) A pártoló tag tagdíj fizetésére nem köteles. (mód. 2017.03.13.)


A tagok kötelezettségei

8. §

(1) A rendes tagok kötelezettségei:

a) az egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a Közgyűlés és a vezető szervek határozatainak, a horgászatra vonatkozó jogszabályok, szövetségi tagság esetén a Szövetség határozatainak betartása,

b) az egyesület által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése,

c) az egyesület vagyonának és a szerződéssel használt vízterületnek megóvása,

d) a tagdíj megfizetése,

e) a közgyűlésen való részvétel és az egyesület feladatainak végrehajtásában történő közreműködés,

f) az egyesület saját hasznosítású és más egyesületek, a Szövetség stb. horgászvizére szóló horgászrend megtartása,

g) a horgászvizek és partjainak tisztasága felett őrködni, környezetvédelmi napok rendezvényein részt venni, a vízszennyezést, halpusztulást az egyesület vezetőségének haladéktalanul jelenteni,

h) a gyermek és ifjúsági horgászok segítése.

(2) Az ifjúsági tagok kötelezettségei:

a) az egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a Közgyűlés és a vezető szervek határozatainak, a horgászatra vonatkozó jogszabályok, szövetségi tagság esetén a Szövetség határozatainak betartása,

b) az egyesület által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése,

c) az egyesület vagyonának és a szerződéssel használt vízterületnek megóvása,

d) a tagdíj megfizetése,

e) az egyesület saját hasznosítású és más egyesületek, a Szövetség stb. horgászvizére szóló horgászrend megtartása,

f) a horgászvizek és partjainak tisztasága felett őrködni, környezetvédelmi napok rendezvényein részt venni, a vízszennyezést, halpusztulást az egyesület vezetőségének haladéktalanul jelenteni.

(3) A pártoló tagok kötelezettségei:

a) az egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a Közgyűlés és a vezető szervek határozatainak, a horgászatra vonatkozó jogszabályok, szövetségi tagság esetén a Szövetség határozatainak betartása,

b) az egyesület által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése,

c) az egyesület vagyonának és a szerződéssel használt vízterületnek megóvása,

e) az egyesület saját hasznosítású és más egyesületek, a Szövetség stb. horgászvizére szóló horgászrend megtartása,

f) a horgászvizek és partjainak tisztasága felett őrködni, a vízszennyezést, halpusztulást az egyesület vezetőségének haladéktalanul jelenteni. (mód. 2017.03.13.)


Tagdíj

9. §


(1) A tagdíj az egyesület alapvető bevétele, alapműködése ráfordításainak fedezete.

(2) A tagdíjfizetés és a belépési díj fizetés rendjét és mértékét az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg a Közgyűlés határozza meg.

(3) A rendes tagdíj mértéke: 3000 -Ft/év, ( 2017-2018-2019 években) 3500 -Ft/év (2020-2021 években), amelyet legkésőbb minden év március 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába készpénzbefizetés vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. Amennyiben a tag az éves tagdíjat ezen határidőig nem fizeti meg, úgy a határidőt követően az éves tagdíj a belépési díj ismételt megfizetésével együtt rendezhető.

(4) Az egyszeri rendes belépési díj összege: 0 -Ft.

(5) A 70 éven felüli felnőttek, valamint ifjúsági tagok tagdíja és belépési díja a rendes tagdíj és a rendes tagok belépési díjának 50%-a.


IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

Az egyesület szervei és tisztségviselői

10. §


(1) Az egyesület szervei:

a) a Közgyűlés,

b) az Elnökség.(mód. 2017.01.15.)

c) a Felügyelő Bizottság

d) Tóközösségek (mód. 2017.01.15.)


(2) Az egyesület tisztségviselői:

a) az Elnök,

b) az Alelnök,

c) a Titkár

d) a gazdasági felelős,

e) a Felügyelő Bizottság Elnöke,

f) a Felügyelő Bizottság tagja.


A Közgyűlés összehívása

11. §


(1) Az egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

(2) A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer az Elnök, akadályoztatása esetén a Titkár meghívó küldésével vagy közzétételével a Felügyelő Bizottság egyidejű értesítése mellett az egyesület székhelyére, illetve a meghívottak létszámára tekintettel külső helyszínre hívja össze.  A Közgyűlést akkor is össze kell hívni (rendkívüli Közgyűlés), ha a rendes tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – kezdeményezi, vagy a tisztségviselők bármelyike ezt szükségesnek tartja, illetve ha azt a bíróság elrendeli. A rendkívüli Közgyűlést az Elnök az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles összehívni.

(3) A Közgyűlés időpontjáról, helyéről, tervezett napirendjéről a tagokat a Közgyűlés időpontját legalább 15 nappal megelőzően írásban értesíteni kell. Írásbeli értesítésnek számít az egyesület honlapján, facebook oldalán, hirdető újságban történő közzététel. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, a Közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését, valamint a Közgyűlés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. (mód. 2017.01.15.)

(4) A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok a Közgyűlést összehívó Elnöktől (Titkártól) írásban kérhetik a napirend kiegészítését, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök (Titkár) jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelem tárgyában a Közgyűlést összehívó tisztségviselő nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. (mód. 2017.01.15.)

Az Elnök köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az ilyen céllal összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.


A Közgyűlés határozatképessége, napirendje

12. §


(1) A Közgyűlésen minden rendes tag egy-egy szavazattal rendelkezik.

(2) A szavazati jogot a természetes személy tag személyesen, a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli tag a képviseletére meghatalmazott személy (a továbbiakban: képviselő) útján gyakorolhatja. A jogi személy vagy jogi személyiség nélküli törvényes képviselőjének akadályoztatása esetén a képviseleti jogosultság a szabályszerű meghatalmazás átadásától kezdve áll fenn. A meghatalmazás a jelenléti ív mellékletét képezi. (mód. 2017.01.15.)

(3) A Közgyűlés határozatképes, ha a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult jelen van.

(4) Határozatképtelenség esetén a megismételt Közgyűlést ugyanazon a napon, 30 perc elteltével kell megismételni az eredetivel azonos napirendi pontokkal. A megismételt Közgyűlés kizárólag azon napirendi pontok tekintetében, amelyek az eredeti meghívóban rögzítésre kerültek, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben az eredeti meghívóban – a távolmaradás következményeire történő figyelmeztetés mellett – a megismételt Közgyűlés helye és időpontja is feltüntetésre került.

(5) A Közgyűlés során a határozatképesség megállapítása bármely szavazásra jogosult által bármely szavazás előtt ismételten kezdeményezhető. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.(mód. 2017.01.15.)

(6) A Közgyűlés napirendjét – a Közgyűlés tisztségviselőinek megválasztását követően – a Közgyűlés fogadja el.

A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.(mód. 2017.01.15.)

(7) A napirendi pontok sorrendje a Közgyűlés hatékony működése érdekében megváltoztatható. Egy napirendi pont tárgyalása egy alkalommal függeszthető fel. (mód. 2017.01.15.)

(8) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. (mód. 2017.01.15.)


A Közgyűlés hatásköre

13. §


(1) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az egyesület célkitűzéseinek elfogadása,

b) az Alapszabály megállapítása és módosítása,

c) az egyesület jogutód nélküli megszűnésének, valamint jogutóddal történő megszűnésének (egyesülés, szétválás) elhatározása,

d) az egyesület tisztségviselőinek (Alapszabály 11. § (2) bekezdés), a felügyelő bizottságának megválasztása és visszahívása, díjazásuk megállapítása, tisztségről történő lemondás elfogadása, Közgyűlés tisztségviselőinek (levezető Elnök, jegyzőkönyvvezető, hitelesítő tag) megválasztása,

e) az egyesület éves tevékenységéről szóló Elnökségi beszámolók - ezen belül az Elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása, a felügyelő bizottsági beszámoló elfogadása,

f) az előző évi vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerinti beszámoló és kiegészítő melléklete, valamint a közhasznúsági melléklet elfogadása,

g) a tárgyévi költségvetés elfogadása,

h) a tárgyévet követő év tagdíjának, belépési díjának (Alapszabály 9. §), napijegyek, területi engedélyek díjainak megállapítása a tóközösségek javaslata alapján,

i) az egyesület tagjaira kiterjedő hatályú szabályzatok megállapítása és módosítása,

j) tisztségviselő kizárásáról történő döntés, egyesületi tag kizárásáról szóló Elnökségi döntés elleni panasz elbírálása,

k) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

l) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

m) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

n) végelszámoló kijelölése,

o) megállapítja az Országos Horgászrend keretei között az egyesület használatában lévő vízterületek helyi horgászrendjét, dönt a használati jogokkal kapcsolatban.

(2) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik továbbá minden olyan kérdés, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy a Közgyűlés a saját hatáskörébe von.


A Közgyűlés határozathozatala

14. §


(1) A Közgyűlés határozatképességét a levezető Elnök állapítja meg.(mód. 2017.01.15.)

(2) A Közgyűlés nem nyilvános.(mód. 2017.01.15.)

(3) A Közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével (a továbbiakban: egyszerű többség) hozza meg, kivéve, ha a Közgyűlésen jelenlévő tagok egyharmada a titkos szavazást kéri.(mód. 2017.01.15.)

(4) Az Alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület célkitűzéseinek módosításához, az egyesület megszűnésének elhatározásához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.(mód. 2017.01.15.)

(5) Vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok választása szavazólapon titkos szavazással történik. A szavazólapra a jelöltek vezetéknevük szerinti ABC sorrendben kerülnek fel. A szavazólap akkor érvényes, ha a választani kívánt személyt egyértelműen megjelölték.(mód. 2017.01.15.)

(6) Érvénytelen a szavazat, ha:

a) azt nem a szavazólapon adták le,

b) nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le,

c) a szavazólapon a megválasztható tagok számánál több jelöltet jelöltek meg.(mód. 2017.01.15.)

(7) Megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok több mint 50 %-át megszerezték. A legtöbb szavazatot elnyert jelöltek a szavazatok sorrendjében kerülnek megválasztásra a tisztségviselői helyekre.(mód. 2017.01.15.)

(8) Amennyiben a választás első fordulójában a tisztségviselői helyeket nem sikerül feltölteni, úgy a fennmaradt tisztségviselői helyekre megválasztáshoz szükséges szavazatokat el nem érő jelöltek között újabb fordulót kell tartani. A második fordulóban a legtöbb szavazatot elnyert személyek a szavazatok sorrendjében kerülnek megválasztásra. Szavazategyenlőség esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg egyszerű többségi döntés nem születik.(mód. 2017.01.15.)

(9) A Közgyűlésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

    - az egyesület nevét, székhelyét,

    - az ülés helyét, idejét, napirendjét,

    - a levezető Elnök, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítők nevét,

   - a Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat, a döntést támogatók és ellenzők számarányának feltüntetésével.

(10) A jegyzőkönyvet a Közgyűlés levezető Elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és két, a Közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti.

(11) A Közgyűlési határozatokat és az azokkal elfogadott, jogszabályi előírás alapján nyilvánosságra hozandó dokumentumokat az egyesület honlapján kell közzétenni.(mód. 2017.01.15.)


A tisztségviselők választása

15. §


(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú, büntetlen előéletű személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták és az egyesület tagja.(mód. 2017.01.15.)

(2) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, azaz a közügyektől eltiltás hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). (mód. 2017.03.13.)

(3) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.(mód. 2017.01.15.)

(4) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.(mód. 2017.01.15.)

(5) A tisztújításkor megválasztott tisztségviselők mandátuma a beszámolót elfogadó Közgyűléstől az öt év múlva esedékes beszámolót elfogadó Közgyűlésen esedékes következő tisztújításig (öt évig) tart.(mód. 2017.01.15.)

(6) Az időközben megüresedett tisztségviselői helyre megválasztott vezető tisztségviselők mandátuma a tisztújítás (5) bekezdésben meghatározott időpontjáig tart.(mód. 2017.01.15.)

(7) A tisztségviselők választásának előkészítésével kapcsolatos szabályok:

a) az Elnökség a tagok által a tisztségviselők személyére tett írásbeli javaslatokat a Közgyűlés időpontját 15 nappal megelőzően összegzi;

b) a tisztségviselői hely(ek)re jelölt személynek a jelölőbizottság megkeresésére írásos nyilatkozatot kell tennie a jogszabályi feltételeknek való megfelelésről és a jelölés elfogadásáról, több tisztségre jelölése esetén az elfogadás sorrendjéről is, ehhez a nyilatkozathoz a tisztségre megválasztott személy kötve marad;

c) az Elnökség a nyilatkozatok alapján felállítja az előzetesen jelöltek listáját és a Közgyűlés időpontját 5 nappal megelőzően megküldi a tagoknak;

d) a Közgyűlésen bármely, szavazati joggal rendelkező személy általi helyszíni jelölésre is van lehetőség, amennyiben a jelölt megjelent és szóban nyilatkozik a jogszabályi feltételeknek való megfelelésről és a jelölés elfogadásáról, több tisztségre jelölése esetén az elfogadás sorrendjéről is, ekkor a jelölt rövid bemutatkozására is lehetőséget kell biztosítani;

e) a jelölőlistára az előzetesen jelöltek és a helyszíni jelöltek egyaránt nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kerülnek fel.

(8) A vezető tisztségviselők újraválaszthatóak.(mód. 2017.01.15.)


Az Elnökség

16. §


(1) Az Elnökség az egyesület ügyvezető szerve, amely gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, valamint biztosítja a két közgyűlés közötti időszakban az egyesületi munka folyamatosságát.

(2) Az Elnökség létszáma 4 fő.

(3) Az Elnökség tagjai:

a) az Elnök,

b) az Alelnök

c) a Titkár

d) a Gazdasági felelős.


Az Elnökség feladat- és hatásköre

17. §


(1) Az Elnökség a Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések (Alapszabály 13. §) kivételével az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv.

(2) Az Elnökség feladata és hatásköre különösen:

a) a Közgyűlés összehívása, előkészítése és lebonyolítása, az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása, részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,

b) az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása,

c) a Közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenőrzése,

d) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,

e) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése,

f)az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése,

g) az egyesületi vagyonkezelés, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,

h) az egyesület jogszabály és alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,

i)  a tagfelvételi kérelmek elbírálása, a tagság nyilvántartása, döntés tagsági viszony felmondásáról, illetve tag kizárásáról,

j) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a jogszabályban előírt intézkedések megtétele,

k) javaslatokat készít az egyesület tevékenységét, gazdálkodását meghatározó kérdésekben és ezeket jóváhagyásra a Közgyűlés elé terjeszti,

l) az egyesülettel kapcsolatos mindennemű szerződés, kötelezettségvállalás, hitelfelvétel előzetes jóváhagyása,

m) az egyesület munkavállalói feletti munkáltatói jogkör gyakorlása (vezető tisztségviselő kivételével), vezető tisztségviselő esetén munkaviszony létesítéséhez hozzájárulási jogot gyakorol,

n) véleményt és javaslatot alakít ki az egyesületi tagokat érintő szakmai kérdésekben, képviseli és védi ezek érdekeit,

o) két Közgyűlés között – beszámolási kötelezettség mellett - az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával kötendő szerződés jóváhagyása,

p) dönt egyes tagok tagdíjának mérséklése, elengedése, vagy más díjkedvezmény nyújtása ügyében,

q) az Elnökség tagjai közül megválasztja a Szövetség küldöttgyűlésébe delegálandó képviselőt,

r) munkabizottságokat (szakbizottságokat) hoz létre, meghatározza tagjainak számát, kijelöli vezetőit, meghatározza feladatkörüket és beszámoltatja őket a végzett munkáról,

s) szervezi a környezetvédelmi napokat,

p) döntés mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy a Közgyűlés az Elnökség hatáskörébe utal.

(3) Az Elnökség tevékenységéről az egyesület Közgyűlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel.


Az Elnökség határozathozatala

18. §


(1) Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.

(2) Az Elnökségi ülést össze kell hívni, ha azt az Elnökség bármely tagja kéri.(mód. 2017.01.15.)

(3) Az Elnökség ülései nem nyilvánosak.(mód. 2017.01.15.)

(4) Az Elnökség üléseit az Elnök, akadályoztatása esetén az Alelnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról a napirend egyidejű megküldésével 10 nappal korábban értesíteni kell az Elnökség tagjait és a meghívottakat. Sürgős esetben az Elnök/Alelnök ennél rövidebb határidőt is megállapíthat.(mód. 2017.01.15.)

(5) Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül az eredeti napirendi pontokkal újból össze kell hívni.(mód. 2017.01.15.)

(6) Amennyiben az Elnökség létszáma 50% alá csökken, a hiányzó tagok megválasztására 90 napon belül Közgyűlést kell összehívni.(mód. 2017.01.15.)

(7) Az Elnökség a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.(mód. 2017.01.15.)

(8) Az Elnökségi ülésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint sorszámozva a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a jelen lévő Elnökségi tagok írják alá.(mód. 2017.01.15.)





Az Elnökség tagjainak általános jogai és kötelezettségei

19. §


(1) Az Elnökség tagjainak általános jogai:

a) az Elnökségi üléseken és az Elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,

b) észrevételek, javaslatok tétele az egyesület működésével kapcsolatban,

c) felvilágosítás kérése az egyesület tevékenységével összefüggő kérdésekben,

d) javaslattétel Közgyűlés, Elnökségi ülés összehívására.(mód. 2017.01.15.)

(2) Az Elnökség tagjainak általános kötelezettségei:

a) megbízás alapján az egyesület képviselete,

b) az egyesület határozatainak betartása, végrehajtása,

c) kijelölés alapján folyamatos kapcsolattartás az egyesület tagjaival,

d) beszámolás az Elnökségben vállalt egyéni feladatok végrehajtásáról.(mód. 2017.01.15.)

(3) Az Elnökségi tagság megszűnik:

a) a mandátum lejártával,

b) lemondással,

c) visszahívással,

d) elhalálozással,

e) az egyesületből való kizárással,

f) tagsági jogviszony egyesület által felmondásával

g) ha a megválasztást követően bármely, jogszabályban előírt kizáró feltétel bekövetkezik.(mód. 2017.01.15.)



Az Elnök

20. §


(1) Az Elnök az egyesület vezető tisztségviselője, aki

a) az egyesületet teljes körűen képviseli,

b) biztosítja az egyesület folyamatos működtetésének személyi és tárgyi (anyagi-) feltételeit,

c) szerződéseket, megállapodásokat köt,

d) utalványozási jogkört gyakorol,

e) Elnököl az egyesület Közgyűlésein és Elnökségi ülésein,

f) ellátja a Közgyűlés és az Elnökség által rábízott feladatokat.

(2) Az Elnök képviseleti vagy egyéb hatáskörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az Elnökség más tagjára is átruházhatja.

(3) Az egyesület elnöke 2017. 03. 13. napjától 5 éves időtartamra (2022. 03. 13. napjáig):

Márkus Gábor(lakik: 4150 Püspökladány, Gábor Áron u. 3., an: Kiss Erzsébet, szül: Berettyóújfalu, 1957.04.01.)(mód. 2017.03.13.)



Az Alelnök

21. §


(1) Az Alelnök az egyesület vezető tisztségviselője, aki

a) segíti az Elnököt a szakmai munkájában,

b) akadályoztatása esetén helyettesíti az Elnököt.

(2) Az egyesület alelnöke 2017.03.13. napjától 5 éves időtartamra (2022.03.13. napjáig):

Gyöngy Béla (lakik: 4150 Püspökladány, Remény u. 15/1., an: Kiss Zsófia, szül: Püspökladány, 1956.06.07.)(mód. 2017.03.13.)





A Titkár

22. §


(1) A Titkár az egyesület napi működtetéséért való felelőssége körében

a) előkészíti a Közgyűlés és az Elnökség elé kerülő előterjesztéseket,

b) Elnökség ülésein ellátja a jegyzőkönyvvezető feladatait,

c) szervezi az egyesületi rendezvényeket,

d) gondoskodik az egyesület napi levelezésének bonyolításáról.

(2) Az egyesület titkára 2017.03.13. napjától 5 éves időtartamra (2022.03.13. napjáig):

Borsos István (lakik: 4150 Püspökladány, Dózsa György u. 52., an: Hegedűs Ilona, szül: Püspökladány, 1949.10.29.)(mód. 2017.03.13.)



A gazdasági felelős

23. §

(1) Az egyesület gazdasági felelőse:

a) intézi az egyesület gazdasági ügyeit, rendszeresen beszámol az elnöknek és az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről,

b) gondoskodik a napi gazdálkodással összefüggő háttértevékenységek (számlák kiegyenlítése, házipénztár működtetése, bizonylatolás, könyvelés) ellátásáról,

c) elkészíti az éves költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget és azt az Elnökség elé terjeszti,

d) vezeti az egyesületi tagok személyi kartonját és ügyeleti időben a horgászirodán tartózkodik.

(2) Az egyesület gazdasági felelőse 2017.03.13. napjától 5 éves időtartamra (2022.03.13. napjáig):

Gyarmatiné Bihari Terézia (lakik: 4150 Püspökladány, Karacs Ferenc u. 7/1., an: Horváth Terézia, szül: Püspökladány, 1953.01.11.)(mód. 2017.03.13.)



A Felügyelő Bizottság

24. §


(1) Az Egyesület jogszerű működését és gazdálkodását a Közgyűlés által választott Felügyelő Bizottság ellenőrzi.

(2) A Felügyelő Bizottság tagjaira, a bizottsági tagság keletkezésére és megszűnésére ugyanazok a szabályok irányadóak, amelyeket az Alapszabály az egyesületi tisztségviselőkkel kapcsolatban ír elő azzal, hogy a felügyelő bizottsági tagok megbízatása a Közgyűlés által meghatározott időre – legfeljebb 5 évre – szól, amely meghosszabbítható. A felügyelő bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.(mód.2017.03.13.)

(3) A Felügyelő Bizottság tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület vezető tisztségviselője.

Nem lehet a felügyelő szerv Elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv Elnöke vagy tagja (ide nem értve az Egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

  1. a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

(4) A Felügyelő Bizottság létszáma három fő, tagjai sorából Elnökét maga választja meg. Amennyiben a Felügyelő Bizottság létszáma 2 fő alá csökken, úgy a létszám helyreállítására Közgyűlést kell összehívni.(mód. 2017.01.15.)

(5) A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.(mód. 2017.01.15.)

(6) A felügyelő bizottság tagjait az Elnökségi ülésekről, valamint a távollétükben meghozott valamennyi határozatról és döntésről értesíteni kell.

(7) A felügyelő bizottság köteles az Elnökséget, illetve szükség esetén a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Elnökség, vagy a Közgyűlés döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.(mód. 2017.01.15.)

(8) A felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – az Elnökséget, illetve szükség esetén a Közgyűlést össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség, illetve szükség szerint a Közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.(mód. 2017.01.15.)

(9) Ha a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.(mód. 2017.01.15.)

(10) A felügyelő bizottság működése:

A felügyelő bizottság testületként jár el, üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer hívja össze. A felügyelő bizottság határozatképes, ha azon a tagok 2/3-a jelen van, határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tag egy szavazattal rendelkezik.

A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság elnökét és két tagját e minőségében az Elnökség tagjai/vezető tisztségviselők nem utasíthatják.

A felügyelő bizottság üléseit az elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról.

Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

A felügyelő bizottság az üléseiről jegyzőkönyvet készít, a döntéseit határozatba foglalja, melyeket minden tag aláír. A jegyzőkönyvek és a határozatok példányainak irattárazása az elnök feladatkörébe tartozik.(mód. 2017.01.15.)

(11)A felügyelő bizottság hatásköre:

- az Egyesület jogszerű működésének és gazdálkodásának ellenőrzése, amelyről éves ellenőrzést készít, amelyet a Közgyűlésnek köteles benyújtani,

- az Egyesület működésének éves ellenőrzéséről jelentés készítése,

- az Egyesület tisztségviselőitől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja,

- a könyvelési módnak megfelelő éves zárást a felügyelő bizottság Elnöke ellenjegyzi,

- a 22.§ (7) bekezdés szerinti tájékoztatási és Közgyűlés összehívási kötelezettség,

- a Közgyűlés elé kerülő valamennyi fontosabb előterjesztést, jelentést, továbbá a mérleget, vagyonkimutatást, közhasznúsági jelentést, éves munkatervet a felügyelő bizottság megvizsgálja, a vizsgálat eredményéről a felügyelő bizottság elnöke írásos beszámolót készít a Közgyűlésnek. A mérleg, a közhasznúsági melléklet, valamint az éves terv elfogadásáról a Közgyűlés a felügyelő bizottság beszámolóinak ismeretében határoz.

(12) A felügyelő bizottság tagjai 2017. 03. 13. napjától 2022. 03. 13. napjáig:

  1. Faragó Zoltán (4150 Püspökladány, Wesselényi u. 9/1., an: Katona Erzsébet, szül: Püspökladány, 1980. 06. 20.)

  2. Kiss Csaba (4150 Püspökladány, Sárrét u. 33., an: Kiss Julianna, szül: Püspökladány, 1965. 12. 12.)

  3. Kolozsi Balázs (4150 Püspökladány, Komáromi u. 17., an: Rácz Irén, szül: Püspökladány, 1972. 11. 06.)(mód. 2017.03.13.)


Tóközösségek

25. §


(1) A tagok jogosultak tóközösségeket alakítani. A tóközösség az adott tóra vonatkozó érvényes területi engedéllyel rendelkező tagok által alakított közösség.(mód. 2017.01.15.)

(2) A tóközösségi gyűlést évente egyszer össze kell hívni. A tóközösségi gyűlést a tóbizalmi vagy az egyesület Elnöke hívja össze. A tóközösségek tagjaik sorából vezetőt (tóbizalmi) választanak.(mód. 2017.01.15.)

(3) A tóközösség jogosult az adott tóra vonatkozó területi engedély éves díjáról, valamint a halasítás ütemezéséről dönteni.(mód. 2017.01.15.)

(4) A tóközösség vezetője a területi engedélyek bevételét figyelembe véve elkészíti az éves költségvetést és az egyesület Elnöksége elé terjeszti.(mód. 2017.01.15.)

(5) Az év utolsó elnökségi ülésén a tóbizalmi beszámol a költségvetés éves alakulásáról.(mód. 2017.01.15.)


Határozatok nyilvántartása, iratbetekintés, nyilvánosságra hozatal

26. §


(1) A Közgyűlés, az Elnökség és a Felügyelő Bizottság döntéseit határozatokba foglalja. A határozatokat meghozataluk után haladéktalanul írásba kell foglalni és be kell vezetni a Határozatok Könyvébe. A Határozatok Könyvébe bevezetett döntésből a határozat tartalma, az ülések időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható kell, hogy legyen.

(2) Az Elnökség határozatait a Titkár tartja nyilván a Határozatok Könyvében.

(3) A határozatokat a Határozatok Könyvébe történő bevezetéssel egyidejűleg igazolható módon írásban vagy elektronikus úton meg kell küldeni az ülésekre meghívottaknak.

(4) A jegyzőkönyveknek az egyesület irattárában való megőrzéséről, a betekintés lehetőségének biztosításáról a Titkár gondoskodik.(mód. 2017.01.15.)


V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA


A költségvetés

27. §


(1) Az egyesület a Közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetés alapján gazdálkodik.

(2) Az egyesület bevételei:

a) tagdíj,

b) belépési díj,

c) adomány, tagok önkéntes hozzájárulása,

d) az egyesület kezelésében lévő vízterületre kiadott területi engedélyek díja,

c) egyéb bevétel.

(3) Az Egyesület gazdálkodását az Elnök szervezi és irányítja.

(4) Az egyesület önfenntartó, nem nyereségérdekelt, éves költségvetési terv alapján gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységre kell fordítania, gazdasági-vállalkozási tevékenységet egyesületi céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

(5) Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

(6) Az Elnök az Egyesület működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegforduló nappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni, amelyet a Felügyelő Bizottság beszámolóra vonatkozó vizsgálati jelentésével együtt a Közgyűlés elé terjeszt elfogadásra.

(7) Az Egyesület Közgyűlés által elfogadott beszámolóját az adott üzletév mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig az Ectv-ben meghatározott módon letétbe kell helyeznie.

(8) Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

(9) Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai - az Egyesület honlapján - bárki részére rendelkezésre állnak.(mód. 2017.01.15.)


VI. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


Helytállás a jogi személy tartozásaiért

28. §


(1) Az egyesület kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni, az egyesület tagja az egyesület tartozásaiért nem felel.

(2) Ha az egyesület tagja korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag korlátlanul köteles helytállni.(mód. 2017.01.15.)


Az Egyesület határozatainak bírósági felülvizsgálata

29.§


(1) Az Egyesület bármely tagja, vezető tisztségviselője és a Felügyelő Bizottság tagja kérheti a bíróságtól a Közgyűlés, vagy az Egyesület egyéb szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a jelen Alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. Ha a határozatot az Egyesület vezető tisztségviselője támadja meg, és az Egyesületnek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki az Egyesület képviseletét elláthatná, a perben az Egyesületet a Felügyelő Bizottság által kijelölt felügyelő bizottsági tag képviseli. Ha a Felügyelő Bizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság az Egyesület perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.

(2) A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

(3) Ha a határozat jogszabályt sért vagy az Alapszabályba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed. Ha a jogszabálysértés vagy az Alapszabályba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg.(mód. 2017.01.15.)


Az Egyesület megszűnése

30.§


(1) Az Egyesület megszűnik, ha

a) legfőbb szerve a jogutóddal történő megszűnésről határoz (egyesülés, szétválás),

b) legfőbb szerve a jogutód nélküli megszűnésről határoz,

c) a bíróság megszünteti,

d) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoz meg,

e) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt,

és - b)-e) esetekben az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően - a bíróság a nyilvántartásból törli.

(2) Jogutód nélküli megszűnés esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a bíróság által kijelölt, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

(3) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

(4) Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az Egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az Egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

(5) Egyesület csak Egyesülettel egyesülhet és csak Egyesületekre válhat szét. Egyebekben a jogutódlással történő megszűnésre a Ptk. jogi személyek átalakulására, egyesülésére, szétválására vonatkozó szabályai, valamint a Civil törvény rendelkezései az irányadóak.(mód. 2017.01.15.)


Záró rendelkezések

30.§


A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú szervezetek jogállásáról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.


Az Alapszabályt a 2017. március 13. napján megtartott Közgyűlés 9/2017 számú határozattal tartózkodás és ellenszavazat nélkül egyhangúlag elfogadta.


Püspökladány, 2017.03.13.

Márkus Gábor

elnök



A jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalomnak.


 

 

 

 

designed by ueberkrass